Meghívó

A civilek kezdeményezésére készülő éghajlatvédelmi törvénynek elkészült a normaszövege és várhatóan  január végén nyújtja be a felelős Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács az Országgyűlésnek.

Ennek kapcsán január 19-én kedden az MTVSZ és a Szociális Szakmai Szövetség találkozót szervez érdeklődő – elsősorban szociális, fejlesztésügyi és zöld – civilszervezetekkel „Civilek és a klímatörvény” címmel.

Módosítás: ( 2010. január 14. csütörtök, 09:10 )

Bővebben...

 

Klímatörvény itthon Koppenhága után

A Koppenhágai klímacsúcsot a közvélemény és klímavédelemmel foglalkozó szervezetek döntő többsége kudarcként értékelte, idehaza ennek ellenére nem állt meg a klímavédelemmel foglalkozó döntéshozói munka. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) szakmai-tudományos munkabizottsága ülése elfogadta a tervezett átfogó éghajlatvédelmi kerettörvény koncepciójának végleges változatát. Január folyamán további véleményezési eljáráson megy keresztül a tervezet, majd január 21-én kerül az NFFT elé, mely után remélhetőleg az eddigi örvendetes ötpárti egyetértéssel nyújtják be a tervezetet az Országgyűlésnek azzal a szándékkal, hogy a Parlament még februárban elfogadja
 
 

40%-os kibocsátás csökkentés biztonságosan

Egy új nemzetközi tanulmány szerint az üvegházgáz kibocsátás 40%-kal, az energiafelhasználás ötödével is csökkenthető Európában középtávon.

Egy héttel a koppenhágai klímavédelmi csúcs előtt új tanulmányt jelentetett meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) partnerségben a Föld Barátai Európával. A tanulmány elsőként igazolja, hogy Európa meg tudná duplázni középtávú üvegházgáz kibocsátás csökkentési célszámát, és ötödével tudná csökkenteni az energiafelhasználását 2020-ra. Ez a csökkentés minimális mértéke és üteme, amelyet a tudomány szerint a fejlett országoknak tennie szükséges a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

Bővebben...

 

Klímatudatosság: nem a valóságban élünk

A globális éghajlatváltozás lényegével és fogalmaival a hazai lakosság tisztában van, azonban az emberek döntő többsége ezt természeti veszélynek tekinti, a sokkal inkább húsba vágó gazdasági és társadalmi következményekre szinte senki sem gondol – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közös 2009. decemberi kutatásából. Megdöbbentő, hogy többen tudnak a jég és hóolvadásról, mint a hazánkat valóban fenyegető elsivatagosodásról. A média hatásának tudható be, hogy a Budapestiek és Pest megyeiek még a tenger és óceánszint emelkedését is jobban ismerik mint a Magyarországon várható aszályok és szárazság veszélyét.

Bővebben...

 

Gratulálunk!

Szabó Barbara Békéscsabáról nyerte az MTVSZ kvótajátékának fődíját, Neuzer Storm típusú kerékpárt. Barbara a budapesti utcai akción játszott az MTVSZ csapattal, ahol az aktivistáink segítségével kideríthette, hogy túlfogyasztónak vagy alulfogyasztónak számít e, és hogy a klímatörvény milyen módon segítene neki átállni egy olyan életmódra, amely minden alapvető szükségletét kielégíti és közben mégsem zsigereli ki erőforrásainkat. A rövid kérdőívvel leteszteltük, hogy mennyi fosszilis energiát használ fel, mennyire hatékonyan takarékoskodik, és hogy mennyire tartja fontosnak az aktív részvételt a klímavédelemben. Gratulálunk a nyereményhez, mellyel még jobban hozzájárul a környezetbarát és sportos életmódhoz, az egészséges levegőhöz és a nem fosszilis üzemanyag függő közlekedéshez.
 

Hol születik meg a következő klímatörvény?

17 európai országban zajlik jelenleg klímatörvény kampány. Október végén a kampányt szervező Föld Barátai kampányfelelősök - köztük magyar részről a MTVSZ koordinátorai - találkoztak Csehországban, hogy információt és tapasztalatot cseréljenek. Úgy tűnik, hogy a klímatörvény megszületéséhez legközelebb 3 ország áll: Írország, Szlovénia és Magyarország. Természetesen ez nem verseny, azonban jó lenne, ha Magyarország lenne a következő! Az alábbiakban néhány ízelítő abból, hogy mi zajlik más országokban.

Bővebben...

 

<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

4. oldal / 9

 

A klímatörvény-tervezet főbb elemei:
  • A hazai üvegházgáz-kibocsátásokat 2020-ig a mai szint negyedével, 2050-ig háromnegyedével kell csökkenteni (ez az 1990-es bázisévhez képest 40%-os ill. 80%-os csökkentés). Ehhez szabályozóeszközök kidolgozása.
  • Nemzeti éghajlatvédelmi alap létrehozása. Ez a lakosság, kis-és középvállalkozások, intézmények számára kamatmentesen, 100%-os visszatérülő kölcsönt nyújt energiatakarékossági és megújuló energiás beruházásokhoz
  • Az állami kutatás-fejlesztési pénzekből elegendő jusson éghajlatvédelmi (megelőzés és alkalmazkodás) célokra
  • Magyarország teljes zöldterülete nem csökkenthető tovább
  • Felkészülés alkalmazkodásra (védekezés, kárenyhítés)
  • Éghajlati szemléletformálás, oktatás-képzés

Klímatörvényt! (3:23)

Ne pazarolj, élj többet! (0:27)
Ne pazarolj, élj jobban! (0:28)