Fórum a Parlamentben a brit és a magyar klímatörvényről Mivel a briteknél született meg az első, civil kezdeményezésű klímatörvény, a tanulságok-tapasztalatok miatt október 13-án részt vettem a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Budapesti Brit Nagykövetség közös szervezésében tartott éghajlatvédelmi törvény fórumon a Parlamentben.

Bár nyilván országonként változó, hogy milyen stratégiát, folyamatot érdemes követni egy klímatörvény kampányban, számos olyan kérdés vagy elem merült fel, amellyel a hazai kampány is találkozott. Például a klímatörvény mindenképpen kivételes abban, hogy itt a kormány magának tűz ki célt és elszámoltatja magát, hiszen a Parlament ellenőrzi a teljesítést, ahogyan David Nelson (Karbon-büdzsé program, Energia- és Klímaügyi Minisztérium) hangsúlyozta előadásában. Továbbá a törvényhez a képviselők nagyarányú meggyőzése szükséges, ami a briteknél is nehéz volt, hogy ne a szokásos x éves választási időtávlatban, hanem hosszú távon gondolkodjanak. Martin Williams, a brit Föld Barátai kampányvezetője szerint ez időigényes volt és nagy erőfeszítésébe került: aktivizálták a lakosságot, hogy lobbizzanak a képviselőjüknél; tudományosan megalapozott és hatásos üzeneteket fogalmaztak meg, és számos akción, fórumon, közérthetően kommunikálták, így fokozatosan sikerült elérni a kritikus tömeget. Érdekes módon számos nemzetközi vállalat, nagyobb cég hamar felismerte, hogy a klímatörvény elősegíti a hosszú távú befektetési biztonságot, és a kezdeményezés mellé álltak.

A brit klímatörvény lényege, hogy 2020-ra 34%-os, 2050-re 80%-os, kötelező üvegházgáz kibocsátás-csökkentési célt tűz ki a törvény. A teljesítést 5 éves szén-költségvetésekre bontják, és minden év végén előrehaladási jelentést kell a kormánynak tennie a Parlament felé, hogy az indikatív éves célokat teljesítették-e.
Az újonnan felállított Éghajlatváltozási Tanács mint tanácsadói testület segíti a folyamatot. A teljesítés módja éppilyen fontos: az Alacsony szénigényű átmeneti tervben (LCTP) rögzítik, ill. terveznek egy belső kibocsátás-kereskedelmi rendszert, amely az uniós rendszerhez hasonló cap-and-trade működéssel intézmények, irodák, szupermarketek és más, nem ipari szennyezők kibocsátásait fedi le. A fenti csökkentési célszámokat elsősorban hazai szintű csökkentésből akarják elérni, de számítanak az EU-n belüli kvóta-kereskedelemre is.
A nem-teljesítésnek a rendszerben súlyos ára van: ha a kormány túllépi az akkori szén-költségvetést, extra szén-krediteket kell vennie, ami akár 1 milliárd fontjába is kerülhet.

A fórum következő része a magyar klímatörvény-kezdeményezésről szólt. Láng István az MTA, Zágoni Miklós a Környezetvédelmi Minisztérium oldaláról ismertette az előzményeket, kapcsolódó tevékenységeiket. Éger Ákos az éghajlatvédelmi törvény koordinálásáért felelős NFFT képviseletében a törvény fő célját a fosszilis energiafelhasználás csökkentését ill. annak megfelelő eszközökkel való ösztönzését hangsúlyozta. November elejére elkészíttetik a törvényhez szükséges háttértanulmányokat. Farkas István az MTVSZ társadalmi klímatörvény kampányáról beszélt, amely jelen fázisában a társadalom és a döntéshozók számára magyarázza el a törvény javasolt tartalmi elemeit.

A fórum egy sorozat része, amely a klímatörvény elkészítésének és társadalmi kampányának különböző fázisaiban levő európai országokba látogat el. Örömünkre szolgál, hogy Magyarország volt az első állomás.